Immáron nem tudom, mióta nem blogoltam, mert apáéknál voltam Romániában, és hogyha itthon vagyok, akkor sem nagyon kapcsolom be a gépet, tegnap ugyanis éjfélig tanultam fél hattól (én!!!), mert előkészítőn annyi leckét kapunk, hogy csak na, meg minden alkalommal kb. 50 oldal tanulnivalót (és egy héten kétszer megyünk, meg majd szünetben is be kell mennem) , úgyhogy jelenleg eléggé el vagyok maradva vele. Arról nem is álmodom, hogy lesz időm írni, pedig idén, vagyis januárig azt hittem, hogy befejezem a Boniface-t, és szerintem be is tudnám, hogyha abban a tempóban írnám, mint nyáron, de hát egyáltalán nem írok.
Holnap pedig, amint hazajöttem, borzasztó nagy takarítást kell tartanom a szobámban, mert rémes állapotok vannak por tekintetében, és ezt már én sem tűrhetem.
Hát... most ennyi. Elnézést kérek a rendszertelen és kevés blogolásomért azoktól, akik esetleg olvassák. Volt egy olyan gondolatom, hogy brutálisra növelem az olvasóim és a kommentárok számát azzal, hogy minden nap felrakom, milyen ruhában vagyok, meg lefényképezem a különféle ékszereket, ruhákat, cipőket, stb., amiket veszek, és felteszem, meg lefényképezem a gusztusos és menő kajákat, amiket fogyasztok, és azokat is felteszem, de szerencsére ennyire azért nem vagyok beteg, és most időm sincsen rá.
Most megint úgy gondolok erre a szünetre, mintha valami két hónapos megváltás lenne, aztán majd megint jól elúszom, meg semmire nem lesz időm, és megint nem csinálok majd meg semmit, amit elterveztem. De remélem, hogy igen.