Amúgy elég lusta vagyok blogolás szempontjából, hogy hetente néhány sort eregetek ki magamból, de egyébként sem hiszem, hogy túl izgalmasak lennének a bejegyzéseim, mivel mindig a tanuláson nyávogok.

anna karenina

Ma fél 5-től 7-ig tekintettem meg a moziban Lujzival. Már a moziba járást sem tekinthetem szórakozásnak, mert ez kellett ugye a magyar tételhez, az eltés tanárnő melegen ajánlotta, hogy nézzük meg, mert nagyon újszerű, és tényleg az volt, de nagyon nagyon tetszett. És hiába volt ez kábé házi feladat, igazán szórakoztató volt. A vége szerintem elég összecsapott, ahhoz képest, hogy az eleje szinte szóról szóra követi a könyvet, de egyébként jó. Olyan fura, amikor párhuzamosan olvasod a könyvet és nézed a filmet, és már szinte nem tudod, hogy most a film halad magától, vagy te szövöd a gondolataiddal, mert azt a részt már olvastad, és úgyis tudod, hogy mi jön. Persze ez csak akkor áll fenn, ha elég könyvhü a film. ( a könyvhü szót sajnos nem tudom helyesen leírni, mert nincs hosszú ü-m, és ez a szó nincs benne a gép szótárában)
Most már nagyon írnám megint a Boniface-t, mert ezek a kosztümös filmek jó hatással vannak rám (nem olyan régen láttam a Bel Amit és a Marie Antoinette-et), de sem időm, sem energiám. Főleg, hogy ma volt szóbeli kisérettségi 40 tételből, és természetesen azt az egyet néztem ki, amit valamilyen megfontolásból nem néztem át óra előtt, úgyhogy a szándékolt és várt ötös helyett csak hármas lett az egyik, a másik meg csak négyötöd, de annyira hálistennek nem számít  mint amennyire én hittem, de akkor is csalódtam magamban - már megint.
Hát... azt hiszem, ennyi. Most a szóbelire való tanulás meg a mozi miatt úgy nagyjából semennyi időm nem volt készülni a holnapi franciára, de nem probléma.

let the right one in

Egészen jó film volt ez az Engedj be!, vagyis én valamiért azt vártam, hogy nagyon szar lesz, főleg a könyvhöz képest, de nem. Jó, egy pár dolgot kihagytak belőle, de egyáltalán nem volt rossz. Hakannak a perverz pedofil jelenetei nem is baj, hogy nem kerültek bele, mert csak elrontotta volna. Mondjuk, van egy olyan érzésem , hogy ha nem olvastam volna a könyvet, akkor a felét nem értettem volna, de ezért kell olvasni a könyvet.
Most azonban képtelen vagyok további gépelésre, mert ma voltam a szemészeten (március 8-án fognak műteni, onnantól kezdve szuperül fogok látni, de ma kaptam pupillatágítót, és most minden tiszta homályos, csak ha leveszem a szemüvegem, akkor nem, de akkor meg kábé 30 centi távolságra látok élesen, úgyhogy tökmindegy.
El sem hiszem, hogy normális látásom lesz ismét! Már tiz éves korom óta nem volt normális látásom, és most már tényleg kezd zavarni. A kontaktlencsét nem bírom  a szemüveg meg irritál, nem tudok tőle rendesen mozogni meg olyan túldíszítettnek érzem tőle a fejem, még akkor is, ha ez hülyeségnek hangzik.
Szóval megyek is olvasni, mert azt tudok szemüveg nélkül is. Csodálatos az Anna Karenina is, és az Így szerettek ők is.

Lujzi kölcsönadta nekem a Romeo és Júlia musicalt franciául, most néztem meg az első felvonását és csodálatos volt. Külön jó, hogy francia felirat van hozzá, rájöttem, hogy talán nem is vagyok olyan hülye franciából, mint ahogy gondoltam. De most már nem nézem tovább, mert nagyon álmos vagyok, és még szeretném egy kicsit olvasni az Anna Kareninát.

IIIImádom az előkészítőt! Nagyon jó mindig.Köszönöm, hogy ezt megoszthattam. Az iskolát viszont nem imádom, mert ott olyat is kell tanulnom, ami nem érdekel, és most már tényleg minden héten vagy kettő tézét írunk meg érettségi feladatsort, meg mindenből legalább egy héten egyszer doga. És annyira hihetetlen számomra, hogy most a matekkal meg a biosszal meg a filozófiával meg mindennel, ami nem számít annyira nekem, mint mondjuk a magyar, azért szenvedek, hogy jó legyen az év végi jegyem, meg amiből kell, az érettségi is, és utána soha többet ne halljak róla. Jó, a filozófiáról jobb esetben még fogok hallani magyar szakon, de valószínűleg sokkal érdekesebb előadásban és nem ennyire szárazon.
Még mindig tanulok, pedig már mindjárt 10 óra. Hát ez borzalmas. Viszonthallásra.

De hát én annyira utálok Radnóti verseket olvasni, mármint azokat, amiket '33 után írt! Most ezt miért kell? Minden költőnek vagy írónak van valami, amit szeretek a tételben, vagy az írásai közül, de Radnótinak ez az egész, hogy tudja, hogy a zsidósága miatt meg fog halni, olyan szörnyű belegondolni. És ezt most nem csak így mondom, hanem tényleg utálom, mert egyszerűen annyira beleélem magam, hogy szorongok, miközben olvasom, és tudom, hogy igaz, meg hogy úgyse lesz jó a vége. Viszont én azon nagyon meglepődtem, hogy Gyarmati Fanni még él. Elmúlt 100 éves. Már megjött az Így szerettek ők, és nagyon nagyon jó. Mindenkinek ajánlom, hogy nézzen utána Vay Sándornak, mert igazán érdekes. De lehet, hogy csak úgy annyira érdekes, ahogy itt le van írva.

Igazán jó hétvégém volt. Péntek délután anya és Szebi felszerelték a csodálatos új szobámba a csodálatos új tükrömet és polcomat, úgyhogy most már teljes az életem, mert ismét van olvasólámpám, és nagyon íííímádom az új szobámat! Nagyon tetszik. Én meg utána feltakarítottam a fúrás után maradt romokat. Szombaton egész nap tanultam, de ez csöppet sem volt idegesítő, mert Szebi is tanult velem, meg az összes franciaházimat megcsináltam, úgyhogy most azzal a csodás tudattal élhetek, hogy egész héten nem kell franciát tanulnom, mert csütörtökön meg pénteken van dupla francia, és mindig szerdán írom meg a leckét, de most nem kell, és csütörtökön még csak nem is lesz óra, hanem csak pénteken. Meg legalább már az emeltszintű magyarból is lefaragtam egy kicsit.
Én annyira szeretem az előkészítőt! Tök érdekes, nagyon hasznos, és annyira jófej emberek vannak. Mivel ugye az Anna Karenina is emelt tétel, most az egyik előkészítős lánnyal, Lujzival mindketten azt olvassuk, és meg is beszéltük, hogy nemsokára megnézzük moziban, amit már igazán várok.
Most pedig ismét neki kell állnom 10 középszintű tétel tanulásának magyarból, amiből szerdán kell számot adni, és természetesen 2 van meg belőle, úgyhogy megint netről tanulom meg, mint a múltkor.
Ma voltunk Marcinál, mert van egy új tacsija, aki nagyon aranyos, csakhogy én ott telezabáltam magam chilisbabbal, és most ennek hatásait érzem apró testemen.
Nem megyek ma spinningelni, mert szarul vagyok, Tamás megy helyettem. Tegnap Szebivel hóembert építettünk (tök jó lett, fenyőágakból van a haja), és akkor fáztam meg, ma reggel alig bírtam kimászni az ágyból. Ja, és a mamámtól meg is kaptam, hogy nem lehet majd normális gyerekünk, mert mind a kettőnknek kint van a dereka, ami tök hülyeség, mert én utálom, amikor kint van a derekam, és tegnap is egy mell alá érő macskanadrágban voltam kint, és hosszú kabátban, úgyhogy fogalmam sincs, honnan láthatta a derekamat, de az ellenvetéseimmel szemben elővette a szelektív hallását.
Sokáig éljen ez a finom cseresznyés tea, amit most iszok! Meg mindjárt fagyasztott málnát is fogok enni, még van nyárról.
Apáék most jöttek haza Londonból, pénteken, de ma már mennek is vissza Romániába. Tegnap beugrottak, hoztak nekem egy hobbitot angolul, zsebkönyv méretben, nagyon tetszik, meg fííínom csokit.
Viszonthallásra, még találkozunk. :)

Istenem, most nagyon erősen elgondolkodtam rajta, hogy sokkolom néhány napra a blogger egész rendszerét és feltöltöm rá mind a 100 akárhány oldal Noémi-Luca aranyköpést, ami van nekem, mert azt szerintem a világon mindenkinek végig kellene olvasnia egyszer, az összeset, de mégsem teszem. Habár lehet, hogy nem is sokkolnám vele, csak egyszerűen kiírná, hogy ennyit nem lehet kirakni, és kész.

Ó, mindenképpen meg kell szereznem az Így szerettek ők című könyvet. Azt hiszem, meg fogom rendelni, mert úgy olcsóbb, és megkérem anyát, hogy menjen el érte a MOMba, mert az úgyis ott van közel a munkahelyéhez.

Jaj, de furcsa lesz most itt aludni egyes-egyedül az új szobámban! Hétvégén is éjszaka, amikor felkeltem, mindig azt hittem, hogy valami szállodai szobában vagyok, és nagyon megrémültem, hogy hogy kerültem oda, de itt volt Szebi, és akkor megnyugtattam magam, hogy mindegy, hol vagyok, ő majd megvéd. De amúgy tényleg nagyon fura volt, mert először azt hittem, hogy egy idegen szoba (mármint félálomban), majd amikor körülnéztem, és láttam, hogy a szobának ez a másik oldala viszonylag úgy néz ki, mint eddig, jó, új bútorokkal, de ugyanúgy van elrendezve, akkor meg azt hittem, hogy visszarepültem az időben, amikor még lent volt az ágyam. Aztán lassú észjárásommal általában felfogtam, hogy mi történt. Remélem, ez Szebi öntudatlan közreműködése nélkül is meg fog történni.
Ó, nagyon szeretném ma este végre kiolvasni az Anna Karenina első részét! Hiába tetszik nagyon, és hiába olvasom minden nap, mégis úgy érzem, hogy természetellenesen lassan haladok vele. Habár mikor kezdtem el? Kábé 3 hete, de akkor is, ha az összes emelt kötelezővel végezni akarok az érettségiig, akkor legalább 3 könyvet kellene elolvasnom egy hónap alatt, és nem egyet. Jaj, istenem, eltelt a január, és megint egy hónappal közelebb kerültünk a rémséges napokhoz! Amikor jövőm mindenki szerint beteljesedik, aztán majd kábé semmit nem tudok kezdeni az egésszel, mert "csak" egy érettségim lesz. Ja, nem, mert már legalább nyelvvizsgám van angolból, és így a diploma előtt már nem kell azzal is szenvednem.

Nagyon csodálatosan telt a szülinapom! Péntek óta brand new szobával rendelkezem, és nagyon jó érzés. Anyától ugyanis új bútorokat kaptam, és most ezerszer jobban néz ki a szobám, mint eddig. Ilyen jót nem is tudtam volna elképzelni. Apától nem tudtam kitalálni, mit kapok, és végül meglepődtem. Annak is nagyon örültem, de szerintem nem írom ide ki, hogy mi az, mert az elég nagy felelőtlenség lenne a részemről, nem akarom, hogy elraboljanak miatta. :D
Gazdagabb lettem még 18 darab kaparóssal, egy csomó virággal, 2 óriási mappával, egy nadrággal, két felsővel (kaptam olyan fehér inget is, aminek strasszkövek vannak a gallérján, és amilyet már régóta szerettem volna), egy cicás nyaklánccal és még sok mindennel.
Most azonban akármennyire is szeretném húzni az időt, be kéne magolnom az első 5 irodalom és az első 5 nyelvtan tételt, igaz, hogy csak szerdára, de holnap nem lesz időm tanulni. Viszonthallásra.