Basszus! Ütköznek a vizsgaidőpontjaim, így most egy nap két tárgyból is kell vizsgáznom, és csak úgy tudtam átvariálni, hogy abból a tárgyból megyek legutoljára vizsgázni, amit a leghamarabb le akartam tudni. Ez az én formám.
És most döbbentem rá, hogy rohadtul el vagyok úszva mindennel a karácsonnyal kapcsolatban, mert ugyan az ajándékok egy jó részét már megvettem, de amiket csinálni akartam, azokat még el se kezdtem, pedig biztos nem két perc lesz egyik sem, és addig már alig van idő, és semmit nem tudok, hogy hogy akarom. Ráadásul most még ez a szülinapozás is közbejött, nem Lauráé, hanem Ágié, de most már mindegy. Nem akarok megint én az a paraszt lenni, aki lemondja, amikor mindenki másnak jó. Nekem amúgy is sosem jó semmi. Mármint időpontokat tekintve. Mert én egy nagyon elfoglalt ember vagyok, csak soha nem csinálok semmit, és látszatja sincs az elfoglaltságaimnak. De nagyon szeretem, hogy mindig mindenki nekem csinál lelkiismeret furdalást, mintha legalábbis egész nap ölbe tett kézzel üldögélnék.
Legalább a retorikám ötös lett, annak örülök.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése