Ma fél 5-től 7-ig tekintettem meg a moziban Lujzival. Már a moziba járást sem tekinthetem szórakozásnak, mert ez kellett ugye a magyar tételhez, az eltés tanárnő melegen ajánlotta, hogy nézzük meg, mert nagyon újszerű, és tényleg az volt, de nagyon nagyon tetszett. És hiába volt ez kábé házi feladat, igazán szórakoztató volt. A vége szerintem elég összecsapott, ahhoz képest, hogy az eleje szinte szóról szóra követi a könyvet, de egyébként jó. Olyan fura, amikor párhuzamosan olvasod a könyvet és nézed a filmet, és már szinte nem tudod, hogy most a film halad magától, vagy te szövöd a gondolataiddal, mert azt a részt már olvastad, és úgyis tudod, hogy mi jön. Persze ez csak akkor áll fenn, ha elég könyvhü a film. ( a könyvhü szót sajnos nem tudom helyesen leírni, mert nincs hosszú ü-m, és ez a szó nincs benne a gép szótárában)
Most már nagyon írnám megint a Boniface-t, mert ezek a kosztümös filmek jó hatással vannak rám (nem olyan régen láttam a Bel Amit és a Marie Antoinette-et), de sem időm, sem energiám. Főleg, hogy ma volt szóbeli kisérettségi 40 tételből, és természetesen azt az egyet néztem ki, amit valamilyen megfontolásból nem néztem át óra előtt, úgyhogy a szándékolt és várt ötös helyett csak hármas lett az egyik, a másik meg csak négyötöd, de annyira hálistennek nem számít mint amennyire én hittem, de akkor is csalódtam magamban - már megint.
Hát... azt hiszem, ennyi. Most a szóbelire való tanulás meg a mozi miatt úgy nagyjából semennyi időm nem volt készülni a holnapi franciára, de nem probléma.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése