És íme és íme, újra itt vagyok. Immáron legeslegelőször egyedül, amióta hazajöttem Toscanáról, mármint egyedül egy szobában, és nagyon megrendít. Holnap egész nap egyedül leszek, szóval Boniface visszaolvasást-és írást tervezek, ahogyan mára is, aztán csütörtökön azt hiszem 10 órakor felkelek, majd délig bemegyek a Bosnyák térre, és aztán nem sokkal később elindulok, hogy kettőre odaérjek, ahol megtanítják, hogy hogyan tisztítsam a fogaimat. Ha esteleg tizenhat éves koromig nem sikerült volna rájönnöm.
(Egyébként ez az egész fogszaályozás-dolog kezd nekem egy kicsit olyan lenni, hogy eddig nem voltak rosszak a fogaim, de ezután lesznek, meg hogyha nincs benne hiba, azért ők találnak, hogy megkapják a pénzüket. Jó, jó, de eddig is remekül megvoltam a mélyen barázdált fogaimmal, és ma leginkább olyan volt az orvos, mintha nem is látna semmi csinálni valót, csak keresne, mert engem ide küldtek tömésre. Különben is, elég irreális, hogyha túl közel vannak egymáshoz a fogaim, akkor mi a szart kell még ott betömni? Na mindegy, a múltkori nő, aki megtisztította a fogaimat, kijelölt ennek a másiknak kábé ötöt, hogy melyikeket kell betömni, ez meg alig talált egyet, szóval mégül egy órán keresztül munkálkodott valamin a szám legmélyében, folyamatosan vizet és levegőt spriccelve nyelésképtelen torkomba, kifeszített számon keresztül - magyarul egy baszott nagy gumiakármi nyomta szét az ajkaimat az összes égtáj felé. De hát a szakemberek csak tudják, nem? Mindenesetre roppant bizalomgerjesztő volt végigolvasni a kezelések előtt azt, amit elméletileg tudomásul vettem: ha a kezelések alatt bármelyik fogam is sérül, és ezáltal később szuvasodik vagy szétrohad, ők nem vállalnak felelősséget.)
Most pedig jöjjenek a fantasztikus toscanai párbeszédelések, amiket senki nem fog érteni, és senkinek nem lesz vicces egyik sem - legalábbis nagyon remélem. :D
Ó. Technikai szünet. Fogalmam sincs, hogy honnan is kéne előszednem azt a füzetet. Remélem, nem Umbirában hever az alatt az ágy alatt, amit egy teljes hétig mondhattam a sajátomnak. Á! Milyen okos is vagyok, hogy a négy tök egyforma füzetem közül ezt tettem legalulra, mintha nem is egy héttel ezelőtt használtam volna, a többit pedig kábé egy hónapja. Mindegy, megvan.
Ó! És bent volt egy skorpió az egyik fürdőszobában, amit meggyilkoltunk, meg volt egy másik a lépcsőn is, de az csak el lett söpörve, és éjszaka meg ott mászott a fűben az öldöklő tarajos sül!
(A=Attila, Kr= Kriszti, K=Kornél(apa), M=Mihaela, Mo=Morci(egy éves, és egyébként Moricz a neve, és folyton vigyorog, szóval nem igazán nomen est omen), S=Simi(12 éves, és a valódi neve Simon), R=én)
A: kissé ittas állapotban kijön az étteremből, ahol éppen borrvalót adott a pincérnek. - Nagyon jóságos vagyok.
K: kissé ittas állapotban vezet. - Ha világítanak az Attilánál azok az erős, piros lámpák, akkor rá kell lépni a fékre.
S: - Meg akarnak ölni!
Mo: elkezd tapsolni. - HÉÉÉ!
R: abrosznak nézem Mihaela sálját.
A: rámutat az asztalterítőre. - Simi! Vedd már fel, ha fázol!
M: mond valamit románul.
S: - Ez most orosz volt.
K: - Nem, ez román volt.
S: - Előbb kínaiul beszélt, most meg oroszul.
A: - Tudod, attól félnek, hogy előbb-utóbb megértjük.
A: - Majd megbeszéljük, ha egyszer ketten leszünk.
K: - Beülhetünk a kocsiba, ha gondolod.
Megpróbáljuk rávenni Simit, hogy mojitót igyon.
R: megnyalom az ujjam. - Igyál, különben hozzád érintem a nyálamat.
A: - Én meg beleültetlek oda a pisibe.
(mert Morci még érkezéskor lepisilte a teraszt szélét, amit Simi roppant undorítónak vélt)
R: - Mi ilyen büdös a kukában?
Kr: - Beledobtam a Morci banánját.
A: - És te ezt eteted a gyerekkel?!
A: előszed valami üveget, amiben már nem emlékszem, mi volt.
K: - Milyen szaga van?
A: kívülről megszagolja az üveget. - Jó.
Aztán jöttek emberek, akik meg akarták venni a házat, amiben laktunk.
S: - Meg akarják venni a házat!
Kr: - Hát... mennyiért adjuk el nekik?
Autók: megállnak a kapu előtt. Egyébként meglehetősen távol voltunk mindenfajta civilizációtól.
R: - Forduljatok vissza, amíg még lehet.
A: hosszas hezitálás után beengedi őket a távirányítóval.
S: - Bújjunk el gyorsan.
Végigmegyünk egy utcán, ahol szinte csak turisták vannak.
A: teljesen komolyan. - Láttatok turistákat?
A: Siminek. - Te sem mész egy kis geciségért a szomszédba, ugye? Ezt így mondják, nem?
A: - A Simi kiabálni szokott órán, hogy: "FABIAN! HAGYD ABBA!"
S: - Hát amikor dugdosta a tollat a seggembe, akkor igen. De akkor még mellettem ült.
K: - Simi mire megöregszem jól megnő, és akkor úgy megver! "Igen, te vén geci? Éveken keresztül kínoztál, most megkapod."
Kr, R: egymás lábát simogatjuk, hogy kinek mennyire szőrös.
S: megbotránkozva. - Most egymás lábát simogajátok? ... Nekem is olyan pedig én is a nyaralás előtt szedtem le. Meg akarod fogni?
Kr: - Mikor szedted le?
S: - Mikor gyantázott engem a Móni.
R: - Kis homokos gyerek.
Kr: - És mi vált be neked? A gyanta vagy az epilátor?
S: - A gyanta.
Kr: - Jól van, szívem.
Kr, R: a fiúk bajszáról beszélgetünk.
Kr: - Fúj, az olyan gusztustalan, amikor itt jön ki az a pihe.
S: simogatja a bajsza helyét. - Hát pihe az már most is van.
Kr: - Jó. Majd anyád szól, ha már valódi.
Kr: Mihaela neki akarja adni a magassarkúját, és azt nézegeti.
S: - Ez az enyém. Hozzá ne nyúljál.
A: - Most tanultál a hangyákról.
S: - NEM.
Kr: - Fiam, te annyira hülye vagy!
S: - Na, Kornél már... mondjuk én is egy kicsit... megbolondultam. Mi az, mi olyan vicces?
Kr: - Semmi, szívem. Ha ismernéd magadat, akkor te is értenéd.
Kr: - Attila!
S: - Szívem!
A: - Máris jövök.
S: - Nekem meg görcsöl a hasam.
Kr: - Menjél fingani.
S: - Még mindig görcsöl.
Kr: - És fingottál?
S: - Nem. Ott volt a Kornél.
Kr: - Ez a Kornél!
S: elmegy fingani, sikerrel jár, majd visszajön.
Kr: - Húzod magad után a szagot? ... Fú.
S: - Mi az?
Kr: - Érzem a szagodat.
S: - Kilyukadt a cetli.
Kr: - Hát mer' agresszív, idegbeteg gyerek vagy.
A: - Még jó, hogy nem firkáltad össze az abroszt, gyerek.
S: - Még mindig görcsöl a hasam.
Kr: - Menjél még fingani.
Kr: valami rosszat dob Attila helyett.
S: - Apa! Apa! Szarban vagy.
Kr: jót dob Attila helyett. - Tudod, mennyit érek neked?
S: - 40 pontot.
S: - Toscanában készülnek a szép, olasz gyerekek, akik nagyon-nagyon furcsák.
S: késő este, álmosan. - Kapok chipset?
A: - Te, a szemeid már össze vannak ragadva. A chipstől.
S: - HOLNAP GRILLEZÜNK TOJÁST!
S, R: a medencében labdázunk. (Simi egyébként raccsol. Nagyon :D.)
S: - Az ötszörös világbajnos Szimón ma Rhhegina ellen játszik.
K: hátranéz rám meg Simire a kocsiban. - Ezek utazós gyerekek, ezek tudják, hogy be kell lenni kötve.
S: - Mindenki dülöngél, csak Kornél nem. Ő nagyon benne van az ülésben.
S: - De az a gyerek is buzi volt, láttad?
M: (most tanul magyarul) - Mindenki van, csak te nem.
R: - Mindenki az, csak te nem.
M: - Á, bocsánat. Mindenki az, csak te nem.
S: tanácstalanul eltakarja a homlokát, vakarja a fejét.
M: - What, you're not sure, or what?
S: mojitót kever, és véletlen beleejti a víz kupakját. Hátranéz, hogy látta-e valaki. - A kupak beleesett.
K: - Legalább ne mondjad.
Bevásárlóközpontban halljuk, hogy Morci valahol sír.
S: - Mostanában olyan könnyű megtalálni anyát. Csak hallgatni kell, hogy honnan jön az üvöltözés.
M: - You should wash your hair.
S: - De 2 napja mostam meg.
M: - Where? In the pool?
S: - Nem. Kornél beledobott, és utána megmostam. Amikor mindenki azzal baszogatott, hogy nem szárítottam meg.
R: - Szegééény. Mindenki csak bántja.
S: - Igeeen.
Társasozás közben egymás kezére rajzolunk és írunk hülyeségeket. Már nem emlékszem pontosan, de asszem így volt:
S: ráírja Attila középső ujjára: ANYÁD!
A: ráírja Simi középső ujjára: A TIED!
Vigyorogva bemutatnak egymásnak.
Kr: - Tökmindegy, kinek a jó kurvaanyja, a tied vagy az övé.
A: összeszedi Morci szétdobált matricáit. - Nem értem, ki az, aki itt szemetel. (leemeli a kandallóról Morci nagyon kicsi cipőcskéit) És ki rakja ide fel a cipőjét? Azt se értem.
S: - Apa, Nápoly az...
A: - Nápoly?! A világ vége, fiam! Láttál már nápolyit? Ki van száradva, mint a szar.
S: - Apa!
K: - Tessék?... Ja!
K: összeszámolja Simi pontjait. - Ha elbasztad, akkor rábasztál.
K: - Származási hely: USA. Tehát Kína.
S: - Mit láttatok?
R: - Tarajos sült.
S: - Az mi?
R: - Simi nem tudja, hogy melyik a tarajos sül.
K: - Az bazmeg, amelyik kinyír.
S: nekem. - Az a helyzet, hogy nagyon hosszú lábad van.
R: hintázom. - Tele van a szám a hajammal. (megszagolom a kezem, amivel eddig a vasláncot fogtam) Fúj, de büdös!
S: - A szád?
K: - SIMI! Hol az elemlámpa?
S: felébred, 5 perc csönd. Lassan, tanácstalanul széttárja a kezét, résnyire kinyitja a szemét. - Nekem honnan kéne tudnom?
Ez ott nagyon vicces volt.
R: - Apa, képzeld el, azt álmodtam, hogy megszúrt egy tarajos sül.
S: - Hol van darázs?
S: csomagolás közben, visszaindulás előtt. - Anya, biztos, hogy ez egy hét volt?
Na de tényleg a tarajos süllel álmodtam, meg Laurával, de azt majd holnap írom le, vagy nem tudom, mert kirohad most már mindenem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése