2012. április 18., szerda

Ó, istenem, nem is gondolhatja senki, hogy ez az emberismeret házidoga micsoda örömöket adott most nekem, mert már nagyon régen nem nyomtattam ki semmilyen írásomat, és nem is éreztem, hogy hiányzik, hogy a kezembe vegyem a lapokat, amin az van, amit én írtam. És akárhol olvasok bele, a saját szavaim állnak ott. Ezt most nem tudom jobban elmagyarázni, de igazán remek érzéssel töltött el. Egyébként a boldogságról írtam, és szerintem egészen jó lett.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése