2012. május 16., szerda

Most végeztem a biosszal és a franciával. Ma szociális ismereteken megtekintettem A hullám című filmet, és ezeket az iskolában nézős filmeket általában utálni szoktam, főleg, hogy a múltkor ugyanebből a tantárgyból a 13-at néztük meg, amiről a tanár már a kezdése előtt kijelentette, hogy egy szar film, majd dogát íratott a szereplők jellembeli változásaiból. Szóval ez a hullám viszont tetszett. Meg úgy vettem észre, hogy mindenkinek, mert elég csöndben voltunk és figyeltünk. A végét meglehetősen eltúlzottnak éreztem, de amikor közölték velem, hogy ez egy igaz történet, akkor már csöppet sem véltem túlzásnak, hanem csak nagyon-nagyon megbotránkoztam, és a valódi események részesévé akartam válni, amik alapján ezt a filmet csinálták.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése