románia

Néhány órája jöttem haza Romániából. Jártunk abban a Drakula-kastélyban, amelyik nem a Bran, és amelyikben eddig még egyszer sem sikerült tiszteletünket tennünk. Az úgy volt, hogy most mentünk el ötödször, mert kétszer zárva volt, kétszer pedig zuhogott az eső, és 1480 elég pocsék állapotú lépcső vezet fel oda. Máshol nem voltunk, mert egy napot a barátaink körében töltöttünk, akikkel ugye Toscanára szoktunk menni minden nyáron egy hétre, csak most idén nem, mert nekik nem úgy alakult, aztán kettőt apáéknak a másik barátaikkal, egy napot apának dolgoznia kellett, két napig pedig rossz idő volt, úgyhogy igazából az evésen és filmnézésen kívül nem is nagyon csináltunk semmit, de ez tökéletesen megfelelt. Ja, meg mi Szebivel lejártunk a parkba, mert apáék lakásához közel van egy nagyon nagyon jó park, ami óriási, és egy kicsi vidámpark is van benne, úgyhogy tök jól éreztük magunkat. Ma pedig Szebi, aki eddig rettenetesen ódzkodott a vidámparkoktól, közölte velem, hogy ő felkészült, és hajlandó eljönni velem a Budapesti vidámparkba. Én azonban már annyira nem szeretnék, mint régen, mert az utolsó három alkalommal, amikor ilyen helyen voltam, hánytam - igaz, most nem, de itt nem is voltak olyan durva játékok.
Egyébként még Románia előtt az történt, hogy Rékával kapcsolatba léptünk az általános iskolai nagyon jó barátnőnkkel, Henivel, és találkoztunk is vele, ami igazán jól sikerült. Remélem, majd visszajön az, hogy Henivel és az anyukájával kártyáztunk én és az anyukám esténként, mert az tök jó volt, de már felvetettem Heninek is, és nagyon örültek neki.
Később majd leírom a balatoni aranyköpéseket, ugyanis addig még mindig nem jutottam el, de majd legfeljebb holnap, Szebi laptopjáról, mert itt vannak a telefonomban.
Most pedig olyan kötelezettségeim akadtak, mint a fogócskázás. (ja, Romániában voltam kozmetikusnál is, aki nagyon jól legyantázott, pedig nem is igazán volt rá szükségem, csak éltem a lehetőséggel, hogy ne kelljen itthon nekiállnom hazajövetelem után.)