Mindenki, akivel mostanában megpróbálok szót érteni, olyan ügyben, amiben teljes mértékben nekem van igazam, és még akkor is kedvesen és illedelmesen beszélek vele, amikor huszadszorra is jogtalanul leordítja a fejem, egy rohadt nagy bunkó paraszt állat. Az utóbbi két napban kettő ilyennel is találkoztam.
Azt mondja meg nekem valaki, hogy ki az a másik idióta, aki Március 15-e térnél állítja be a közlekedési lámpát, amely a zebrán keresztül a kettes villamoshoz vezet? Ugyanis akárhányszor ott megállok, piros, jön a villamos, felszállnak rá, akik addig ott álltak a megállóban, és vagy még a lámpa pirossága alatt elindul(??? esélyem sincs felszállni), vagy amint zöldre vált a lámpa, és rohanok, mint egy őrült, becsukja az ajtót és elmegy.
Köszönöm a megértést, elnézést alpári stílusomért, ami nem is annyira alpári, mint azoké, akikről az első bejegyzésben értekeztem.
Az a nagy bánatom, hogy már nagyon régóta meg szeretném nézni újra a Rítust, de egyedül nem merem, és senki nem nézi meg velem, mert Szebinek elég volt egyszer, anya meg legalább már háromszor látta. Na mindegy.
Az Esti Kornél jó. Imádom azt a nevet, hogy Kornél. Erre már korábban is rájöttem, merthogy az apukámat is így hívják. Most pedig elkezdtem megint értelmesen fogalmazni, úgyhogy inkább lépek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése