Szóval: az elmúlt hétvégén nagyon sok filmet láttam. (Egyébként tök jól sikerült megint minden és igazán mérges vagyok, mert írt Lora egy sms-t, hogy átmegyek-e szombat délután, én meg írtam, hogy nem tudok, mert mennem kell segíteni pakolni meg takarítani Miklósra. Erre mi történik? Elindultunk biciklivel, mire apa felhívott, hogy ne menjünk, mert az IKEÁban vannak, és majd egy óra múlva jön értünk. Oké. Visszakerekeztünk, ez volt kábé kettőkor dálután, és a többi része a napnak azzal telt el, hogy vártuk apát, aki is nem jött, csak este 8-kor, fél órát ott volt, majd fél kilenckor kijelentette, hogy igazából Miklóson nincs is mit nagyon segíteni, majd hazament, mi meg maradtunk Harasztin. Köszönjük szépen. A múltkor megpróbáltam Laurának elmagyarázni, hogy mi van, és hogy csöppet sem akarom lekoptatni, csak mindig ilyen remekül jön ki, de szerintem nem igazán érezte át, vagy nem tudom, mert nem is mondott rá nagyon semmit, vagy haragszik rám, mert mindig úgy érzem, mintha haragudna rám. Amit meg is értenék, nem tudom, hogy én ellenkező esetben haragudnék-e, de gondolom, igen. És én is mindig azt mondom, hogy az embernek arra van ideje, amire akarja, hogy legyen, de rájöttem, hogy ez egyáltalán nem igaz, mert én egyáltalán nem akarom, hogy ne legyen időm Laurára, és közben mégsincs, mert sosem tudom, hogy mikor hova kell mennem, mit kell csinálnom, és hiába van az, hogy minden hétvégén majdnem tudunk találkozni, végül mégsem tudunk soha. És már nagyon szörnyen érzem magam, mert olyan, mintha én csinálnám direkt. Na mindegy.)
Visszatérek a filmekhez. Ezeket láttam: Terhes társaság, Így neveld a sárkányodat, Nagyfiúk, és elkezdtük nézni a Perzsia hercegét, meg az Emlékezz rámot is.
A Terhes társaságot moziban láttuk Matyival és nagyon vicces volt, ugye ezt a filmet a Másnaposok rendezője alkotta meg, egész jól sikerült, habár szerintem a Másnaposok szórakoztatóbb, de lehet, hogy csak az volt a baj, hogy ebben két ember és egy kutya volt a főszereplő három ember helyett, és a kutya vicces, meg minden, de én már nagyon unom a kutyákat a filmekben, és az úgysem tud megszólalni, hacsak nem a beszélőkutyásvígjáték /Laura/, szóval annyira ez nem jött be. De nagyon örültem, hogy viszontláthattam dagadtJézust meg Robert Downey Juniort, aki a Vasemberben volt, ami fiúknak való film és nekem nem tetszett, mert Scarlett Johansson nagyon szép benne, vagyis a második részében, mert az elsőben nem szerepel. De azért Robert D. J. - t szeretem. Nem volt olyan rossz, de annyira jó sem, túl sok volt benne az érzelgés szerintem, meg az a kutya, akárki akármit mond, roppantul irritált. Ja, és benne volt még Jamie Fox is, akit a Dreamgirlsben láttam, és nem tudom eldönteni, hogy nagyon kedvelem-e, vagy éppen utálom.
Az Így neveld a sárkányodat és a Nagyfiúkat itthon néztük meg, amíg apára vártunk, az előbbi nagyon nagyon jó volt, pedig azt hittem, hogy nézhetetlen lesz, de nemcsak aranyos volt, vicces, meg komoly tanulságokat levonó, hanem szerintem egy igazán remekül sikerült gyerekfilm. A Nagyfiúkra azt hittem, hogy mekkora fantasztikus alkotás lesz Adam Sandlerrel és a többiekkel, de egyáltalán nem volt olyan átütő, sőt, a tipikus szar-romantikus-amerikai-vígjáték, de nem az a fajta, mint mondjuk a Nem kellesz eléggé, hanem az, amelyikben sajnos gyerekek is vannak, és még értelme sincs. Szörnyű volt.
A Perzsia hercegéből az első 10 percet néztük meg, aztán azonnal kikapcsoltattam, mert csak harcoltak benne, meg baromságokat beszéltek, amire nem voltam kíváncsi. Az Emlékezz rámból az első fél órát szenvedtük végig, szerintem ezt a filmet meg is tudnám nézni, ha egyedül lennék, de csak akkor, ha nem akadna más a kezembe. Amúgy Robert Pattinson játszik benne, de hát csak a szokásos. Szerintem pont akkor kapcsoltuk ki, amikor beindult voln a cselekmény, de igazából nem érdekelt túlságosan.
Remélem, hamarosan véget ér a fantasztikus pechsorozat, és valami jó kis új időszak kezdődik. Mindenkinek szíves türelmét és megértését kérem addig is, mert lehet, hogy nem leszek csúcsformában.
Köszönöm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése