Most éppen itthon vagyok, kábé egy órája érkeztem (éppen este fél tíz van, mielőtt még a bejegyzés valami hülyeséget írna ki, gondolom, valami déli időpontot), és holnap délután (?) megyek is tovább. Nagyon érdekes lesz ez a november hatodika szombaton, mert akkor fogok egy éve párkapcsolatban élni (ó, micsoda megfogalmazás), éééés akkor lesz a kis unokahúgom hét éves. Láááv Noémi.
Ilyenek hangzottak el most, tegnap és ma: (jelen voltak: Noémi (7), Luca (4), Melinda (keresztanyám, és nem tudom, mennyi), Tibor (keresztapám), apa és a barátnője, Gitta (a nagynéném, aki magyar, de Amerikában él, Ilonka mama (nagymamám) valamint Szebi és én)
Ő: - Úgyhogy kiszívtam belőled gondolatban péntek este a pozitív energiákat, Kornél.
Apa: - Hát, gyermekeim, amit péntek este ki akartatok szívni belőlem, az a tietek lehet, mert én olyan hullarészeg voltam... Mondjuk elég energikus is, táncoltam meg minden.
N: - Te átalkodott féreg! Te rátarti, átalkodott féreg!
(Ezt a hugocskájának üvöltötte, roppant kedvesen.)
Apa: maga elé mutat az asztalra, ahol egy csomó villa van, de nem éri el.
M: - Kérsz egy villát?
Apa: - Igen.
M: - Na, azért jól tudok olvasni a mozdulatokból, nem?
Én: - Hát, végül is, kicsit sem volt egyértelmű, hogy villát szeretne.
M: - Nem is! Ezt nem mindenki tudta volna. Ez azt is jelenthette volna, hogy...
Apa: - Adjál gyorsan egy villát, amíg szájba nem váglak.
M: - Azt is jelenti.
Apa: - Ez annyit jelent.
M: - Gyere, anyu.
Ilonka mama: - NEM.
Apa: - Tudom, hogy nem normális.
M: - Ki?
A: - Te.
M: - Én? Te se vagy.
Tibor: észrevételezi, hogy szar a pezsgő. - És mennyi volt? 390?
Én: - 690.
T: - Majdnem a kóla drágább, mint az.
Gitta: - I already printed, but nem jött ki.
N: - De ügyes vagy!
Ő: - Tudom.
N: - NEM TE!
L: - Szebi, te olyan szexi vagy!
Én: - Azt a Luca vagy a Noémi mondta neked, hogy szexi vagy?
Ő: - Luca. De nem tudom, miért mond nekem ilyeneket, mondja nekem, hogy Szebi, szexi vagy, és kaparja a falat, mondom úristen, mi van veled?
Négyen birkózunk az ágyon, Szebi telefonja kiesik a zsebéből.
N: felkapja, beleszól. - Halló, rendőrség? Vigyék el börtönbe a Szebit. Köszönöm.
L: Szebinek. - Mindjárt leöntelek hideg vízzel.
Apa: - Akkor kapsz egy nagy pofont. Ez ennyire egyszerű.
(A tortán gumimacik voltak, de aztán elfogytak róla, mert Luca mindig leette, és Melinda kólással akarta pótolni.)
Ő: - A kólás gumicukros torta, az lehet, hogy nem...
M: - Miért?
Ő: - Mert én gumimacisat akarok.
M: - Ez nem a te tortád. Senki nem kérdezte, hogy te milyet akarsz.
M: - Majd ha a te tortádat csinálom, akkor megmondhatod, hogy milyet akarsz. Neked mikorra csináljak?
Én: - Akkorra, amikorra apának.
M: - December?
Ő: - December tizenkilenc.
M: - Hány éves leszel?
Ő: - Tizenhét.
M: - Tizenhét? Jó. Nemsokára eléred azt a kort, amikor együtt lehet aludni.
L: ordibál.
M: - Lucuka? Lucuka, hali! Csönd.
Aztán Melinda valamiért úgy érzékelte, hogy mindenki feszült, de közben csak ő volt az, és kijelentette, hogy akkor most ki fogjuk magunkból kiabálni a feszültséget, és háromszor mindenki üvöltött, hogy HÚÚÚ!
Aztán Luca negyedszer is elkezdte.
Gitta: - Most már vége, tudod? Ez elmúlt.
Rögtönöztük a három nyulakat, mert azt mindenki fejből tudta, és egyszerre mondták, meg eljátszották, mi hárman, Szebi, Noémi meg én pedig csak néztük, de igazából mi voltunk a nyulak. Egyébként így kezdődött: M: - Mama sütött ilyet egyszer. Régen, nagyon régen, zugó erdő közepében.
És aztán a felnőttek eljátszották, ami igazán vicces volt.
M: - ...farkas halad...
Ilonka mama: elkezd settenkedni.
M: - NEM ÍGY HALAD A FARKAS!
M: - A három nyulak neoimpresszionista, kortárs feldolgozása mai szemléletben. AZÉRT SEM UGRUNK VONAT ALÁ! HáháHÁHÁHÁ! MENJEN CSAK AZ A VONAT!
Még jó, hogy egyáltalán nem őrült a keresztanyám.
Gitta: - Nem vagyok 2 év után se tisztában vele, Kornél.
Apa: - Mivel?
G: apa orra alá tolja a fényképezőjét, és néhány piktogrammra mutat. - Hogy ezek itt... jelentenek valamit?
Apa: - Hát igen, valószínű, hogy azért vannak ott, mert jelentenek valamit.
G: nézeget egy képet Melindáról. - Nézd, milyen aranyos.
M: - Dehogy aranyos, olyan csúnya vagyok rajta, hogy még!
Mi: valami mesét nézünk.
Ilonka mama: - Gyerekek, Gittának ki kell nyomtatnia a beszállókártyáját, úgyhogy... JÖN.
Gitta: - Most nézd meg, honey, ez egy jó kép lenne, csak olyan hosszú a pillantásod, hogy be van csukva a szemed. Ne haragudj, de kitörlöm.
Én: - Jó.
G: - Csak azt hagyom bent, ami szép.
Én: - Köszönöm szépen.
G: egyedül ül az asztalnál az ebédlőben.
Én. átmegyek az ebédlőn a konyhából a nappaliba.
G: rám néz. - Akarok majd menni vécére.
N: nézi magát a tükörben. - Ó, jaj, hát én végre tisztán látom magam!
Amúgy nagyon jó volt, mert volt arcfestő készlet, és kifestettem Noncsit meg Lucust pillangónak, aztán lemosták és utána vámpírrá készítettem ki őket, meg Szebi is engem, és nagyon jól sikerült, mert tényleg félelmetesek voltunk.
Íííímádok én mindent és mindenkit, písz és jó őszi szünetet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése