every second is a highlight

Igazán furcsa élményekkel gazdagodtam, ugyanis Luca is gyönyörű szép, és már vele egyszer volt olyanom, hogy annyit változott, hogy nem akartam elhinni, és hirtelen rettenetesen nagylánynak tűnt, de most meg Noncsival volt az, hogy ugye ősszel lesz kilenc éves, ami számomra hihetetlen, mert én leragadtam ott, hogy Luca három, Noémi meg ötéves, és ha valaki megkérdezi, akkor rögtön ez is jönne a számra, erre Noémi már majdnem tíz, na jó, majdnem kilenc, de akkor is, Luca meg most töltötte a hatot. Szóval Noémit húsvétkor láttam utoljára, és azóta rettenetesen megváltozott, szerintem kábé 12-nek néz ki, és nagyon nagyon nagyon szép, teljesen más az arckifejezése meg a tekintete és szőke és hosszú a haja, és hosszú a lába, és nagyon gyönyörű mindenütt, csak a foga nagy és nyulszerű, de jól áll neki. Abigél meg igazán aranyos, és nagyon megriadtam, amikor egyszer csak felült, de most már lehet annyira dögönyözni, hogy ne fájjon neki, és azért jól megnyomkodjad mindenhol. Na, úgy látszik ennyi volt mára a fogalmazási készségem.

Lucának arról a két tincsnyi hajról beszélünk, amit levágott a homlokánál, hogy legyen frufruja, és most így húsz száll haj kiáll a homlokából, hátul meg a háta közepéig ér.

N: meghúzza Luca frufruját.

L: - Naaaa! De azért vágtam le, mert a Noémi gyakran csavargatta!

N: - És ez a csoki?

Anya: - Az anyukádé.

N: - Júj, anya, majd adsz?

M: - Hát, igen. Majd még meggondolom, hogy adok-e.

N: - És ez igenis így történt. Nemdebár, apa?

N, L: kétfelé húznak egy kártyalapot, ami elszakad.

N: - Híí! Na jó, gyorsan megragasztom. Gyere, Regi.

L: - Most miért kellett eltépned?

N: - Inkább köszönd meg, hogy megragasztom helyetted.

L: - Hát szívesen! ... Vagyis köszi.

Én: - És miket ettetek?

N: - Én ínycsiklandó finom... nem tudom, mi a neve, zsömlében van paradicsom, meg hús, meg mindenféle zöldség... IGEN, HAMBURGERT!

Abigélt valamiért Istvánkának szólítják, amikor megkérdeztem, miért, ez volt a magyarázat:

N: - Mert mindig játszunk papás-mamást, meg ilyesmit, és a játékban ez a szerepe. Véletlenül mindig az a neve, hogy Istvánka.

N: - Regi, gyere.

Én: fogom Abigélt. - De Istvánka itt ül.

N: - Istvánka tud vigyázni magára. 

Én: - Tényleg, hogy van a Kópé? Nem is láttam.

Anya: - Hallottam valami hörgést, amikor bejöttünk.

N: - Az a Veronika volt.

(Veronika=Abigél, mert ugye két neve van, és szegényt össze-vissza hívjuk, most pedig ugye még hozzájött az Istvánka is.)

L: - Nem nézhetitek meg a nyulat.

Én: - Jó.

Anya: - Miért?

N: - Mert rossz állapotban van.

Anya: - Miért, mi történt vele?

N: - Egy kicsikét lehet, hogy kilyukadt a gyomra.

Anya: - Valami olyat etettetek vele, amit nem kellett volna?

N: - Nem, hanem kinyílt a ketrece, és a tyúknak a tollát, vagy nem tudom, mit, amivel régen írtak az emberek, megette. És kihányta a belét, és így kiöntött a belseje, mint az árvíz. Elképzelhetetlenül.

N: - Egérvárosban élnek az egerek. Egerben élnek.

N: - Kijött a fikám. Kérek egy mentőzsebkendőt. 

Anya: - Hát hol van?

Én: - Ott van egy az ablakban.

N: - Ó, igen. Köszönöm a kis kommenditálásodat, Regina.

M: behozza Noémi iskolatáskáját. - Kitaláltam egy jót, Noncsi.

N: - Ó, ha táskával van kapcsolatban, akkor tuti rossz lesz.

M: - Tessék, itt megírjátok az angolleckét Reginával, és akkor este már nem kell.

N: - Nem kell már többet tanulnom. (rámutat egy gyárilag színes képre a könyvben) Nézd, milyen precíz munkát végeztem. Ezt én színeztem. 

M: mutatja Noémi ellenőrzőjét, amiben csak ötös van.

N: - Példás vagyok. Az osztály előtt példás vagyok.

L: - Na jó, elmondom az igazságot. Azért nem nézhetitek meg a nyulat, mert átadtuk a Mari néninek.

L: ezt nem tudjuk, mire mondta, csak hirtelen megjegyezte. - De néha, néha még a kispolcon sincs jóság.

Én: - Noémi, neked van ilyen állatkert szagod?

N: - Te voltál az állatkertben.

Én: - Jogos.

L: hintázik, és fél órája rakosgatom a szájába a málnát, aztán leülök az árnyékba. - Regina, etessél.

Én: - Biztos, hogy nem, Luca. Miért jó neked, hogy lenyomom a torkodon? 

L: - Akkor Andi, te etessél.

Anyának nem emlékszem, mi volt az ellenvetése.

L: - Akkor Noémi, te etessél!

N: - Megetetlek egy nagy pofonnal.

Kópé: előtte van egy lábas.

L: - A Kópé főzik!

20 perce várunk Melindára a kocsiban.

N: - Anya olyan lassúságos csiga!

Nő: hangosan röhög.

N: - Feltűnősködik a nő.

Verus: kirakja a fél lábát a babkocsiból.

M: - Nézzétek, hogy feltűnősködik!

Anya: - Mint Angelina Jolie. Villant.

3 órája Verus fején van egy rongypelenka, hogy ne kapjon napszúrást.

N: - Anya, van a fején egy pelenka! A fején van a pelenka, nehogy megfulladjon!

Én: - Három órája van a fején, Noncsi.

M: - Noémi és a reakcióidő.

Köszönjük.