Tegnap láttam az Éjsötét árnyékot, és ooooolyan jó volt! Most már, ha akárki is megkérdezi, hogy mi a kedvenc filmem, akkor azonnal azt fogom válaszolni, hogy a Hugo, a Bosszúállók és az Éjsötét árnyék. Az van még, hogy olvasom az Ódon ritkaságok boltját Dickenstől, és annyira tetszik, hogy nagyon. Majdnem annyira, mint a Twist Olivér, de már teljesen elfelejtettem, hogy az miért is tetszett, és most rájöttem, hogy emiatt az utánozhatatlan stílus miatt. Bárcsak én is így tudnék írni ennyire jelentéktelen dolgokról is! Vagy legalább meglátnám, hogy nem jelentéktelen. De ha én ilyesmiről próbálnék írni, az olyan rohadt unalmas lenne. Nem tudom, miért, de néha még a Boniface-t is unalmasnak érzem, pedig számomra az a kor meg az a téma nagyon érdekes, de valamiért mindig olyan, minthogyha el akarna laposodni. De nem baj, mert amikor kész lesz, akkor majd elolvassa mindenki, és majd jól felbiztatnak, hogy milyen szuper. Egyébként az tényleg jó, és amikor visszaolvasom, akkor is tetszik, de akkor is. Nekem ez a szerelem-téma így könyvben még mindig annyira idegen, mármint hogy én írjak róla, és azért érzem úgy, hogy a könyv is szar, de nem tudom, miért ilyen nehéz ez nekem. Szerdán megyek a Tropicariumba (megint), csütörtökön meg Laurához (újra!!).
Most pedig nagyon nincs kedvem spinningre menni, de biztos tök jó lesz, mert majdnem mindig az, csak akkor nem, amikor unalmas számok vannak. Ja, és a napokban franciatanárt is keresnem kell magamnak, azt hiszem.