Azzal teremtettem most roppant furfangosan karácsonyi hangulatot a szobámban, hogy meggyújtottam egy ikeás mézeskalács illatú mécsest, és gy roppant erős illatú narancsot eszem, mindezt pedig az ágyamon végzem minden más fényforrás nélkül, úgyhogy végre kihasználhatom a laptopom világító billentyűzetét. Ugye milyen praktikus sötétben ülni? De mi a szar van már, most meg benyomtam valamit a billentyűzeten  és erre meg aláhúzza amit írok. Na mindegy. Keringő színpadra igazítása a mai napon sikeresen kipipálva. Jó, nagyon irritál ez az aláhúzás, úgyhogy befejeztem, viszonthallásra. Remélem, nem lesznek olyam lidérces álmaim, mint tegnap, habár már kábé 2 éve kiirtam a falamra, hogy "O lente currite noctis equi!", ami is olyan gyönyörüségesen volt forditva, hogy "Ó, lágyan járjatok, lidércek!", szerintem ez csodálatos, és erről mindig az jut eszembe, hogy lábujjhegyen ilyen kis hegyesfülü lidércek járkálnak a fejem körül, amikor alszom, és amiért ilyen lágyan járnak, nem ébredek fel, és nem is lesznek rossz álmaim. Ez az én álomcsapdám, csak az a baj, hogy nem igazán jön be, legalábbis tegnap nem használt.
Jaj, de várom a karácsonyt, és de elegem van ennek a laptopnak a felhasználóbaráságtalanságából!