2012. november 4., vasárnap

krumplistészta!

Hihetetlen, de az összes ELTÉs leckét meg tudtam írni (5 darab esszé és egy feladatlap), és mind a 300 oldalt el is olvastam, amit ideadtak, úgyhogy most már akár neki is állhatnék újraolvasni őket, hogy valami ragadjon, csak az a baj összesen van vagy 1500 oldalnyi szöveg, ha nem több. Na mindegy, egyébként így is én vagyok az egyetlen idióta, aki mindig az összes papírt elcipeli, amikor óra van, de amiket már megcsináltunk feladatlapokat nem fogom kidobni, és nem akarom különböző mappákba sem gyömöszölni őket, mert akkor sose lenne meg az, amelyik kell, és így legalább mind egy helyen van. Így legalább van min csodálkozni mindenkinek, hogy nálam mindig ott van az összes.
Azt kell, hogy mondjam, hogy a szünet nagyon tartalmas és jó volt. Láttam a moziban az új James Bondot, ami egyáltalán nem érdekelt, de meglepően jó volt, pedig igazán unott arccal mentem be. Végül is nagyon tetszett. Egyébként is vicces volt, mert Matyival voltunk, akinek utána elmentünk az új lakására, amit gondolatban berendeztünk és kifestettünk, aztán elmentünk az OBIba, hogy meg is találjuk az általunk agyban kiválasztott dolgokat, de mivel Matyinak nem volt pénze, mindent csak nézegettünk meg lefényképeztünk. Én pedig elámultam, hogy elméletileg az OBI szar az IKEÁhoz meg a kikához képest, vagyis én azt gondoltam, és ez minden szempontból igaz is, kivéve a lámpákat. Mert lámpákból sokkal nagyobb választék van, mint máshol, gyönyörűek, és harmadannyiba kerülnek. 
Anyával voltunk a kikában, mert új függönyünk érkezett, és egyúttal megnéztük a karácsonyi cuccokat, amik nagyon jók csak éppen (ahogy Mihaela szokta érzékeltetni, hogy valami nagyon drága) you can't even touch it, mert 1800 forint egy tenyérben elférő gömb a fára. Mondjuk ha én most fel szeretném díszíteni a karácsonyfámat, és leszakadt a szekrényben a polc, amin az összes dísz volt a szekrényben, és mind összetört, akkor vegyek fel hitelt? (amúgy a jelek ellenére sem történt ilyesmi, mert nálunk anya nagyon különlegesen elhatárolja egymástól a díszeket, és ha össze akarnának törni, akkor csak puha papírnak koccannak. de asszem egyszer már volt olyan, hogy elejtett egy egész dobozt, azonban nem biztos. az viszont tuti, hogy apa a csúcsdíszt minden karácsonykor összetöri, méghozzá úgy, hogy megpróbálja rátuszkolni a karácsonyfa csúcsára, és nem tudja feldolgozni, hogy nem megy rá, aztán darabokra törik és a szilánkok keresztülszúrják az egész testét.)
Meg persze voltunk a temetőben is, ami még a szokásosnál is szebb volt, és én ugyan el akartam kezdeni halloweeni hangokat lejátszani Szebi telefonján, de aztán megsajnáltam a sok szomorú embert, mert tényleg nagyon sokan voltak, meg még nem volt teljesen sötét, csak mire hazaértünk, és nem akartam elrontani a borongós hangulatát a sajnálkozó embereknek. Sokkal viccesebb lett volna ez a gondolat tavaly, amikor szinte nem volt senki rajtunk kívül, és a gyerekek kijöttek ijesztgetni egymást, és nem vettek észre minket, és a nagymamám mély hangon mondott valamit, amitől annyira megijedtek, hogy sikítozva elrohantak.
Most azonban még el kellene olvasnom keddig a Romeo és Júliát és a Hamletet (szintén az előkészítőre). "Azok azért nem hosszúak, egy hét alatt simán elolvassátok mind a kettőt, nem?" De, csak nem baj, hogy azon kívül még nem tudom mennyi leckét meg papírt meg tanulnivalót kaptunk?
Szokásomhoz híven halloweeni hangulatból azonnal karácsonyiba zuhantam, de nagyon tetszik, hogy egy darab mandarinnal az egész házban karácsonyillatot lehet csinálni. Anya akart venni a kikában hóemberes meg télapós párnahuzatot a nappaliba a kanapéra, és nagyon karácsonyi-film hangulata lett volna, de bitang pusztulatosan drága volt, illetve nem is, mert 1500 volt egy darab (ami nem is sok, ha a 1800, 2000, 2500-as karácsonyfadíszekre gondolunk), de 3 párnánk van a nappaliban, és úgy drága lett volna.


T: - Regina, te eszel céklát?
- Hát megkóstolom, de a tésztához savanyúságot fogok enni.
Anya: - Mit mondott?
T: - Hát, valami tinédzserdumát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése