hétvége

Noémi: - Te vagy a Juhász Veronika Abigél?
Verus: - Nem.
N: - Akkor ki vagy te?
V: - Abi!

Miklóson voltunk Szebivel hétvégén, ahol is Noémi és Luca is leledzettek és mama és apa és Mihaela is, és vasárnap még Melinda, Tibor és Verus is ott voltak, úgyhogy teljesen megzavarodtam,mert ez mindig karácsonykor meg szülinapok alkalmából szokott így történni, de most egyik sem volt. Verus most kezdett el beszélni, és második neve után saját magát folyamatosan Abinak titulálja. Melinda nem olyan régen, amikor Verusnak piros volt a popsija, azt mondta neki, hogy mi történt, megcsípett egy bogár? És most valahányszor pelenkát cserélnek neki, mindig azt mondja: "Bogárka.", és annyira aranyos! De sajnos látom, hogy hova tart ez az egész megtévesztés a részéről ezzel a kedvességgel, mert még sokkal akaratosabb és hisztisebb, mint a nővérei, pedig az nagy szó. Noémit pedig ki kellett ábrándítanom,  hogy ő bizony a nyár óta egy bunkó lett, amit szerintem az iskolában szedett össze, és ezt mindkét este nagy családi körben békésen leülve meg is beszéltük, és mindig bűnbánóan annyit mondott, hogy nem gondolta végig és hogy igazunk van, aztán másnap kezdte elölről az egészet. Luca pedig megint mindenre és mindenkire húzta a száját, és a csopa után kijelentette, hogy ő nem érezte jól magát, pedig hát látszott, hogy igen, és mindig ezt szokta csinálni. Én nem értem,hogy ezek a gönyörüséges és okos gyerekek miért nem engedik, hogy örömet szerezz és megfelelj nekik? Pedig elméletileg engem még szeretnek is. Akkor mit csinálnak azzal, akit nem? De ennek ellenére, hatalmas kihívásként a megjavításukra és kiokitásukra, és még több aranyköpés gyűjtésére elvállalom azt hiszem, hogy nyáron az összes csütörtökön és pénteken, amikor nincs érettségi vagy gólyatábor vagy valami, elutazom Nógrádra és vigyázok mindháromra. Hú. Nem lesz egyszerű.
Viszonthallásra, még egy csomót kell tanulnom.
 (nincs hosszú ü-m és ha nem javítja a gép, nem tudom leírni, se hosszú i-m)