(ez megint kábé az 5. bejegyzésem egy nap alatt, ha nem a 6.)
Hihetetlen, de még egyszer sem olvastam vissza a Boniface-t, de most megtettem néhány fejezettel, és annyira gördülékeny meg tökéletes, főleg a párbeszédek, és annyira nem is emlékeztem benne egy csomó mindenre, hogy én nem is hiszem el, hogy ezt én írtam. De tényleg fantasztikus! :D Egoistán hangzik, de azt hittem, hogy tök lapos, unalmas és olvashatatlan. Istenem, de boldog vagyok! (főleg, hogy most még azt is megtudhattam, amint véletlen az ímélekre kattintottam, hogy 14-én szóbelizek angolból)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése