Nos, én úgy gondoltam, hogy Laurát azért zaklatják rendszeresen, mert "olyan nemzetközi kinézete van", de most már, amikor Szebi nincs velem, én is célponttá válok. A múltkoriban iskolába tartván egy feketebőrű úriember jött velem szembe az utcán, és amikor egészen véletlenül rápillantottam, elkezdett vigyorogni, vonogatni a szemöldökét, és megkérdezte, fantasztikus magyar kiejtésével, hogy "Sziááá, hodzs vadddzs?". Mivel a sulit újítják, a munkások értelemszerűen minden lányt megbámulnak, de valamelyik nap, amikor kijöttem, az egyik hangosan felordított, hogy "Micsoda lányok járnak ide!", de ilyen elismerően, amin igazán meglepődtem, mert a sok 40-50 kilós vasalthajú pléjbojpólós partibaba sokkal megfelelőbb volna a füttyögésre, mint én, és akkor rajtam kívül nem jött ki épp senki. Ma pedig, teljesen gyanútlanul, a telefonomat nyomkorászva kilépek Szebiék ajtaján, mire egy ember majdnem elsodor megbámul, és elkezd ordítani: "BAZMEG, DE JÓ CSAJ!", majd még körülbelül fél percig hátrafelé megy, néz engem és vigyorog. Köszönjük. Szintén ma egy másik BMW is mellénk szegődött, amiben 3 cévitamin ült, meg egy bajszos öregember, és amikor anyával átpillantottunk, hogy mi bajuk van, mert a sofőr persze vezetni nem tudott, mind a négyen átvigyorogtak ránk, és amikor ránéztem az öregemberre, az visszabámult rám, mosolygott és bólogatott nekem. Hát de menjél már innen, te sok hülye zaklatók!
Volt a múltkor egy őrült is, szintén színesbőrű fiatalember, aki akkor jött velünk szembe, amikor dolgozni mentünk délután négy óra tájékán, és közölte velünk, roppant helyesen, a raktárak felé vezető útra mutatva: "Hölgyem, uram, arra nem menjen, mert veszélllyess." Mire Szebi csak egy "kösz"-szel reagált, én meg, hogy "Igen, az evangélikus teológia valóban sok veszélyt rejthet magában.", merthogy az van még arra.
Mindenesetre mi Szebivel minden nap nagyon szerencsétlenek szoktunk lenni, de általában felváltva, és az a legrosszabb, amikor egyszerre. De ma ő volt remek passzban, és a nap folyamán körülbelül ötször esett át az útpadkákon, illetve nem körülbelül, hanem pont ötször, mert számoltuk, aztán most meg az egyik telefonját is beleejtette a vízbe, úgyhogy azt hiszem, holnap meg én fogok meghalni, mert én ma kivételesen nem bakiztam el semmit.
Köszönöm a figyelmet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése