you move so fast makes me feel lazy

Éppen miklósi ágyamon üldögélek, mert az anyukám kölcsönadta nekem a laptopját, amíg ő a konferencián van, és sikeresen csatlakoztattuk is az itteni nethez. Nagyon kedvemre való ez a laptop, és jó rajta gépelni. Mondjuk nagyobb lenne a komfortérzetem, hogyha lenne áram az ágyam melletti konnektorban, mert amikor a telefonomat akartam tölteni, akkor úgy vettem észre, hogy nincs, és most ha mondjuk lemerülne a laptop, akkor ki kellene vele másznom a lakrészem elejébe, ahol be lehetne dugni és fel lehetne tölteni, de akkor azonnal vége lenne annak a kellemes programnak, hogy fekve internetezhetek.
Azonban itt olyan meleg van, gyermekeim az Úrban, hogy még. (de amúgy ez mit jelent, hogy gyermekeim az úrban? mert apa mindig ezt mondja viccből, de volt egy idősebb magyartanárom, és ő pedig, ha nem tudtunk valamit, mindig azt mondta, hogy "GYEREKEIM JÉZUS KRISZTUSBAN!")
Szóval nincs semmi különösebb mondanivalóm, csakis annyi, hogy apáék gyönyörű csillárokat vettek, és az enyémet is fölraktuk, szóval mondhatom, hogy immár a fürdőszobám a lakrészem fénypontja :D. Vagy mije, középpontja.
Csak azon sajnálkozom, hogy miért is nem veszek már egy pendrive-ot, vagy valami mást, amire az összes írásomat rámenthetném (ez ugyanis akkor is hasznos lenne, ha elszáll a gép, mert akkor szerintem napokig nem kelnék ki az ágyból, mert ha eltűnnének az ilyen százakárhány oldalasak, meg a többi is, bizonyára agyvérzést kapnék), mert akkor most magammal is hozhattam volna azt, és írhatnám a Boniface-t. (amire persze lusta lennék, szóval ez csak ilyen duma. habár a múltkor 5 oldalt írtam hozzá egyszerre, és nagyon jól esett. azonban még így is jobban járnék, ha minden nap írnék hozzá 1 oldalt, vagy legalább egy felet, nem két hétben egyszer 5-öt. csak lehet, hogy a végére tök szar lenne, mert nem csak a legjobb ihletekkor ülnék neki írni. az az egy a baj, hogy régen majdnem minden nap kaptam egy akkora ihletet, hogy az 3 oldalakra is kitellett, és így nem is volt olyan nehéz befejezni egy regényt fél év alatt. ezeket az időket sírom én vissza, na de mindegy, így sem olyan rossz.)
Jó estét.