?

Istenem, milyen lehet azt érezni, hogy szépen csomagoltál be egy ajándékot? Mennyire könnyű lehet azoknak az élete, akik, amikor végeznek a csomagolással, és végigtekintenek az eredményen, nem egy rakat szart látnak maguk előtt. Jó, ennyire azért nem rossz a helyzet, csak megint rájöttem, hogy képtelen vagyok bármiféle formájú ajándékot becsomagolni.
És vajon miért jönnek ihleteim a csomagolás közepette a Quija táblához, amikor a legkevésbé sem akarom folytatni? Illetve akarom, de már eldöntöttem magamban, hogy nem leszek szomorú miatta, mert elkezdtem úgy, hogy a fejemben nagyon jónak ígérkezett, és tudtam is volna tovább írni, csak én magam annyira untam az egészet, hogy inkább abbahagytam. Ilyesmi még soha nem fordult elő velem, hogy nem ihlethiány miatt hagytam abba valamelyik írásomat, hanem azért, mert nem élveztem megírni, sőt, kifejezetten untam.
Na mindegy, majd most visszaolvasom, és meglátom, mit tehetek.
BOLDOG KARÁCSONYT MINDEN KEDVES KEDVESEMNEK.