Jaj, írtam, hogy ijesztgetnek is engem, ami így történt:
Matyi: kábé egy órával ezelőtt ezzel hív fel. - Szia, néni, na nem tudod, hol van a Szebi?
Én: - ...
M: - Mert azt mondta, hogy jön ma dolgozni.
Én: - Hát de ment is! Én felhívtam kábé egy fél órája, és akkor azt mondta, hogy most nem tud beszélni, mert elment dolgozni, és most pakol.
M: - Igen? Ezt mondta? De nem jött. Nincs ott nálatok Harasztin?
Én: kezdek kétségbe esni. - Nincs!
M: - Azt hittem, hogy ott van. És neked mit mondott? Hogy dolgozik?
Én. - Igen, egy fél órával ezelőtt, hívtam, és azt mondta, hogy... (elcsuklik a hangom, mindjárt elbőgöm magam, a fejemben képek szaladgálnak Szebiről valami drogtanyán, egy árokban begyógyszerezve, egy őt éppen elcsábító lánnyal (több, mint valószínű, Regina), vagy valami kocsma közepén)
M: - Hogy pakol éppen?
Én: - Igen, hogy most nem tud beszélni, mert pakol. (megint roppant határozottan elcsuklik a hangom)
M: - Pedig nem jött be dolgozni.
Egy perc csend, én pedig felkészülök rá, hogy sírással egybekötve előadom, hogy összevesztünk, és azt hittem, hogy kibékültünk, de ezek szerint mégsem.
M: - Csak viccelek, itt van mellettem.
-.-
-.- -.-
-.- -.- -.-
Köszönöm a kedvességet. Egyébként csak én csinálom azt, hogy amikor megijedek, akkor mindent ötször elmondok egymás után ugyanazokkal a szavakkal? Ja, és ilyen hülyeségek villannak be a fejembe, amiken máskor csak röhögnék egyet?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése