2010. december 29., szerda

megfájdult a fejem, terrorista lettem.

Hazaérkeztem. Szilveszterkor megint megyek el, mert Miklóson fogom ünnepelni, de szilveszter délutánján moziba fogok látogatni Szebi, Noémi és Luca társaságában, és megnézzük az Aranyhaj és a nagy gubancot, mert Noémi ismét igényt tart rá, hogy moziba menjen, Luca pedig még sohasem volt, és ezért most éppen nagyon mérges a világra.
Le fogom ide írni, hogy miket kaptam karácsonyra, akkor is, ha senkit nem érdekel, mert összegezni szeretném.
- Szebitől: ékszerdoboz, ami nagyon szép és hatalmas és fiókos, és úgy néz ki, mint valami kis bőrönd, és minden ékszerem belefér, és még kaptam tőle fülbevalót, nyakláncot, órát, és két gyűrűt, és rajzolt nekem
- anyától: Converse táska, ami szintén nagyon szép, két sminkpaletta, púder, szempillaspirál
- apától: iPod nano, az amelyiket magamra lehet csatolni és nagyon pici és nagyon érintőképernyős és persze zöld, kaptam hozzó agybedugós fülest, meg nagy fülhallgatót, aminek nagy gyönyörű piros doboza van, és rá van írva, hogy beats by dr. dre, és apa azt mondta, hogy nagyon vigyázzak rá, mert ilyet otthoni használatra senki nem használ, csak DJ-k, keverők, stb, és ez a legjobb, amit most kapni lehet. kaptam még egy plüsshörcsögöt, és apa elmagyarázta, hogy a hörcsög hozta az ajándékot, mert olyan nehéz volt, hogy felülről az angyal repült vele, de nem bírta el, és alulról tolta a hörcsög :D.
- Mihaelától: egy pillangós swarovski lánc, illetve apától kaptam azt is, csak ő választotta
- Tamástól: Hívj be!
- Melindáéktól: két szép doboz, amit ők csináltak kézművesen, egy porcelánbögre, meg tányér alá, egy karkötő, egy gyertya, és egy soduku, amit közösen kaptunk Szebivel
- Marcsitól: két könyv, a Luxe girl, és valami, aminek nem jegyeztem meg a címét, és lusta vagyok kimenni megnézni, egy felső, és az Avatar valami extra változatban, mert én még sohase láttam azt, meg egy Dove-os fürdőszett, harisnya
- Ilonka mamától: ágyneműhuzat, egy Dickens könyv ( A kis Dorrit), egy karkötő
- Szebi anyukájától: egy könyv, ami a középkori Angliában játszódik, egy süti, amit ő csinált, egy mágneses könyvjelző, ami nem tud kiesni
- Szebi mamájától: ... hát nem emlékszem. :D azt hiszem, egy gyertyatartót, meg még valamit

Nos. Ilyen aranyköpések voltak:

Várjuk Szebit és unatkozunk.
Én: - Kop-kop.
Anya: - Ki kopog?
Én: - Ony.
Tamás: - Mi?
Én: - Most  meg kell kérdezni, hogy milyen ony.
T: - Milyen ony?
Én: - Karácsony. Ha-ha-ha.
Marcsi: - ... Takony?

Marcsi: - Én nem szoktam ilyen csúnyát mondani, mert undorodom tőle. Hogy ez hogy jött ki a számon?

Nógrádon:

Apa és Szebi azon vitatkoznak, hogy mama parfümje-e a jobb, vagy az enyém.
Apa: beül a kocsiba. - Anyukám, befújtad magad? Nagyon jól érezni.
Ő: - Nem, ez a Regi parfümje. Még nem esett szét.

Ilonka mama: - De az a parfüm, Szebi, amit kilóméterekről érezni, az nem parfüm. Az pacsuli.
Én: - A pacsuli egyébként a parfüm egyik összetevője. De nem baj.
Azt nem akartam hozzátenni, hogy amit kilómeterekről érzel, az azért van, mert a tulajdonosa a fél üveggel magára borította.

L: befekszik Szebi ölébe.
Melinda: - Azt akarja, hogy rágjad meg.
Ő: - Ki?
M: - Hát ő. Azért ment úgy oda, hogy rágd meg a húsát. Nyugodtan rágcsáld meg egy kicsit.

N: - Még mindig azt írod oda?
Én: - Igen.
N: - Még mindig?
Én: - Igen.
Ő: - Egyszerűbb, ha megkérdezed tőle, hogy meddig csinálja. Mond egy időt, és addig várnod kell. Hidd el, én tudom.

Ő: Lucát rágcsálja. - Hm, nagyon finom láb! Másikat is? Azt is megrágcsálom. Lehet, hogy a fejedet is megeszem.

Apa: - Melinda, drága szerelmetes kicsi húgocskám!
M: - Én nem állok fel innen.

L: - Szebike leül, és megnézzük a sliccét!
? :D

Ő: fogva tartja Noncsit. - Most mi lesz?
N: - Hát,  Luca odaadja a karácsonyfadíszt, azt az anygalosat, én meg a fejdhez csapom.

L, N: rángatják a ruháját.
Ő: - Nem, pólót nem tépünk! Nagyon mérges leszek, ha pólót tépünk. Soha többet nem jövök játszani, ha pólót tépünk!

Ő: - Nem vagytok ti olyan hülyék.
N: - DEHOGYNEM!

L: - Eltöröd az orromat!
Ő: - Ki? Kicsoda töri el az orrodat?
N: - HÁT PÉLDÁUL TE!

N: kivesz valami játékot Szebi kezéből, és sértődött arcot vág. - Ez nem a te dolgod.

N: - Mi az? Le akarsz bilincselni?

L: - Noémi, nem akarlak lebilincselni. Dugd föl a kezedet.

Ő: - Noémi nem ügyes.
N: - Na, ezt megjegyeztem!

N: rám borul. - Ó, HÁT MIT IS KEZDHETNÉK NÉLKÜLED?! CSAK EGY UTOLSÓ CSÓKOT!
(bedugja a nyelvét a számba)

N: megfogja Szebi bal kezét, és elkezdi az óráját karistolni egy karácsonyfadísszel. - Kiveszem az órának a vakbelét.

N: - És ezennel a híradó végezete elmarad!

N: - Reginának jó az agynyomása.

N: - Végre én is mondhattam egy viccet. Ez nagyon megtiszteltető nekem.

Mama: - Az az angyalka meg berúgott, vagy miért áll olyan ferdén?
N: - Hát, igen. Ő az én fajtámból való. Nagyon berúgott.

M: - Hát nagyon erős ez a Szebi. Meg kell hagyni.

M: előszedi nekünk az ágyneműt. - Van egy párnátok meg egy takarótok kettőtöknek összesen? Hát ez nem túl vastg. Meg kaptok egy lepedőt... Hát, ez nem túl nagy dolog, ez nem egy szálloda.

L: a karácsonyfadíszeket nézi. - Találjátok ki, hogy melyik az én kedvencem!
M: - Neked az tetszik.
L: - Nem!
M: - De.
L: - Nem!
M: - De neked az tetszik, és kész.

Én: - Anya tanulta grafológián, hogy ilyen idős korban a gyerekeknek az a jó, hogyha rajzolnak az embereknek köldököt.
N: - Amikor én kicsi voltam, nem hiányozhatott a köldök.

N: - Jó neki, hogy van valami nevetnivalója minden áldó nap.
Én: - Áldott, nem áldó.
N: sopánkodva rázza a fejét. - Minden áldó nap, minden áldó nap.

N: nekimegy Melindának, aki a kanapé karfáján ül.
M: - NE LÖKJÉL MÁR LE, HÁT EGY BITANG VAGY!
N: - Te meg egy nyomorék.

Ő: - Ha én mondtam volna ilyet anyámnak, hogy nyomorék, biztos szájbavágott volna.
L: - De anya jó anya, és mindig megbocsát nekünk.
De ezt olyan aranyosan megbeszélték, Luca Szebi ölében ült, és bámulták egymást, aztán a végén Luca megsimogatta Melindát.

Én: - Aki szépen felöltözik és jól viselkedik, azt befújjuk parfümmel.
M: - Jaj, ne!
N: - DE!
Én: - De már tegnap este megígértük nekik.
M: - De csak a csuklójukat.
N: - Nem, a nyakunkat.
M: - Én mondom meg, hogy mit. Én vagyok a te anyád, és én mondom meg... KÜLÖNBEN IS: NEM ENGEDEM.

L: meztelenül rohangál.
M: - Ugye, hogy a Luca fel van öltözve? Hííí! Gyere ide a hátamra, hadd vigyelek ki! PUCÉRPACÁK!
Én: - Pucérpacák!
Ő: - Na, menjél odébb, pucérpacák.
Én: - Én nem vagyok az, én ruhában vagyok.
Ő: - Jó, akkor te szegényember vagy, nekem mindegy, csak hadd jöjjek ide.

N: - Szebi, mi az a terrorista?
Ő: - Na mi az a terrorista?
N: - Aki maga köré rakja a bombát?

M: - BOLOND GYEREK VAGY?!

N: - Megtiszteltető szívvel várjuk Andit.

N, L: a szekrény gombját keresik.
Én: húzgálom a harisnyám. - Tibor, lecsúszik ez a harisnya, és ez a te hibád!
T: - Belehúzzalak? ... NA, MEGVAN AZ A GOMB?! MEG, LUCA?!

Sztebi, Tibor: versenyeznek, hogy ki tudja előbb kivenni a pónit a dobozból a lányoknak.
Ő: - Kész!
T: egy mp múlva. - Tessék, kész van teljesen, ott meg még le van gumizva, akkor ki győzött? Az öreg szar!

T: - Lucus, nekem adod?
L: - Mit?
T: - Azt a pónit.
L: - NEM!
T: - Miért nem?

T: odatartja a dobozt Lucának. - Luca, vedd ki azt a répát! Mit fog enni a ló? Éhen döglik.

Luca még a névnapjára kapott egy olyan pónit, aminek le lehet szedni a sörényét. Mondjuk fogalmam sincs, hogy ennek miféle funkciója van, de mindegy. És Szebi elkezdte mondani, hogy rákos és kemoterápiára jár.
N: - Jaj, leesett a terápia-haja!

N: - Jaaaj, nagyon  sajnálom, csak egy kicsit (letépi a ló sörényét) ... RÁKOS VAGYOK!

L: - Regi, megnézhetem a telefonodat?
Én: körülnézek, aztán felháborodva, hogy ilyesmit kérnek számon tőlem. - Hát én nem tudom, hogy hol van!
Ő: - Szokásosan elhagytad.

N: - Kemoterápiás vagyok!

M: mutatja Noncsi ellenőrzőjét anyának. - Ez a magatartás. Ez azt jelenti, hogy két feketéje van. Futott a folyosón.
Anya: Noncsinak. - Tényleg? Hú, micsoda szörnyeteg vagy!
Ezt olyan jó hangsúllyal mondta.

Én: Melindának.  -NEKED MILYEN SZŰZ MÁRIA FEJED VAN!
Anya: - Nem, szerintem csak jóllakott feje van.
M: - Igen, tele van a... És most nagyon csúnya vagyok.
? :D

M: megnézi a kristálypoharakat. - És nem is koccintottunk, ház minek van ilyen poharunk, ha nem koccintunk?

N: - BŰZGÖRÉNY VAGYOK!

M: - Na, sütünk valami sütit?
Ő: - DE MELINDA, MÁR ANNYIT ESZEK!
M: - Én nem mondtam, hogy egyél belőle.
Anya: - Csak süsd meg.
T: - Minek sütsz, kicsim, te minden nap sütni akarsz!

N: megpróbálja elterelni a figyelmem az írásról. - Regi, mit írsz oda?
Én: -  Cssst!
Anya: - Most alkot. Megcsípte a múzsa.
Ő: - Most kakil a Regi.
Én: - Hagyjatok már.
Anya: - Agykakil.
Ő: - AGYKAKIL! Bent ül egy néni a fejében, és kakil. Így szorít a vécén.
N: elámulva bámul rám.
M: - Teljesen hülyeségeket beszél a Szebi, bele se gondoljál. Ne is fárasszad az agyad ilyen hülyeségekkel.

M: nekem. - Gyere, üljél ide a lányok közé.  ... Miért sírsz, Luca?
L: - Mert a Noémi azt mondta, hogy síró-picsogó vagyok!
N: - ÉN NEM MONDTAM!
L: - DE!
N: - DE ÉN NEM MONDTAM!
L : - DE!
N: - NEM!
L: - DE!
N: - NEM!
M: - NEM VAGY SÍRÓ-PICSOGÓ! Aki a Regina mellett ül, az nem síró-picsogó.
Én: - AKKOR A SZEBI AZ!

N. - Kérek uborkát.
Én: adok neki egyet.
N: összenyomja.
Uborka: kifolyik a leve és összeplöttyed.
N: - Apa, ez az uborka nyomorék!
T: - Igen? Olyan, mint apa?

Én: - Szebi, ne sírjál már, ne legyél ilyen síró-picsogó.
Ő: - Haha, nagyon vicces vagy.
Én: - Tudom.
Szeretem, hogy soha nem vesszük át egy hét és egy öt éves gyerek agyiszintjét és stílusát.

Én: felvágom Noéminek az uborkát, hátha úgy gusztososabb, de sajnos csak még jobban szétmállik.
N: - Fúj, ez egyre rosszabb-
Én: Tibor tányérjára teszem. - Tessék, neked adom.
T: - Nekem nem kell.
M: - Ő meg nem enné. Csak idetette nektek, hátha ti megeszitek.
Ő: - Nekem mindegy. Én mindjárt elsírom magam.
Én: röhögve visszaköpöm a számban lévő levest a tálba.
T: - Regina kétszer eszi meg a levesét.
Én: megfulladok.

L: - A REGI MEG A SZEBI SZERELMESEK.
Anya: - Két szerelmes pár, mindig együtt jár, egy tányérból esznek, mindig összevesznek.
N: - Nem úgy van!
Én: - Egy bokorba bújnak, mindig csókolóznak.
N: - Nem!
M:  - Egy kötélen lógnak mindig csókolóznak.
N: - Nem! Elmennek a parkba, leülnek a padra, pont a kutyaszarba.

T: valamire megkéri Lucát.
L: - Nem!
T: - Akkor én meggörbítem a lábát.
L:  - Minek?
T: - Babádnak. Meggörbítsem?

N: - Gratulálok. Nagyon gratulálok. Őszinte szívből gratulálok.

Itt nem tudom, volt valami poén a hörcsögökkel, de már nem emlékszem, mi.
M: - Na, mi nyomja a fejem?
T: - Egy hörcsög.

Noémi vagy Luca babája Szebinek. - Mi vagyunk a legjobb barátnők.Kérlek, adj nekem egy puszit. Én olyan boldog vagyok.
Ő: - Csúnyán beszél velem. Ez valami magyar baba, vagy valami bevándorló baba?

N: nagyon kedves hangon Lucának, miközben szarrá verik egymást. - Kösz, hogy belenyúltál a szemembe.

N: - Luca babájából kiszedtük a hangot. Megnémásodott.

M: - Ne babázzál, Szebi, tedd le a babát, nem nyúlhatsz egyik babához sem.
Ő: - Miért?
M: - Mert csúnyán beszélsz velük.

Ő: - Jó, és amikor a Noémiék a falhoz csapdosták a babát? Azt sem tőlem tanulták.
L: - De magunkat csapdostuk a falhoz.
M: - És értelmeset nem tudtok beszélni.

M: - Júúúj, ez nem jó.
N: - Mi, a szaloncukor?
T: - Nem, a hörcsög.
N: - Igazi?
T: - Igen.
N: - És hol van?
T: megsimogatja Melinda fejét. - Itt.

L: - MOST KUKÁZTAM!
Ő: - Mi vagy te, kukás?
L: - IGEN, KUKÁSLÁNY VAGYOOOK!

N: - Kukáslány kiveszi a szememet.

N: - MEGFÁJDULT A FEJEM! TERRORISTE LETTEM!
(Ezt körülbelül 50szer ordította el egymás után ugyanolyan hangerővel.)

M: - Nekem is megfájdul a fejem, ha így ordibálsz.
N: - És terrorista leszel? Beteszed a gatyádba a bombát és felrobban.
M: - Valamelyik nap ezt hozta haza az iskolából.
N: - Mit?
M: - Ezt a terroristát.
N: - Nem, ezt én találtam ki.
T: - Te ilyet nem találsz ki.
N: - De. Arra számíthatsz, hogy ezt én találtam ki.

Aztán ez már Szebinél volt.
Ő: - Elsején hanyadika van?
Matyi: - Szombat.
Örülök, hogy jól megértik egymást. :D

Köszönöm a figyelmet, már nagyon várom a szilveszteri bulit. Háááá!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése